A tanulmány szerint azoknak a tinédzsereknek, akik több mint 1 000 órát töltenek klórral fertőtlenített medencében, nyolcszor nagyobb az esélyük arra, hogy asztmásak lesznek, mint azoknak, akik inkább a réz-ezüst keverékkel tisztított vízben fürdenek. „A klóros vízben való fürdőzés jelentős hatást gyakorol az allergiás megbetegedések megjelenésére a diákok körében.” – mondta a szerző, Alfred Bernard, toxikológus professzor, a belga Louvain Katolikus Egyetem kutatási igazgatója.

„Ha a klórt megfelelően használják, akkor hatásos és biztonságos védelmet nyújt a medencék számára. De ha túl sokat teszünk a vízbe, vagy kipárolog a beltéri medencék fölötti levegőbe, az elkerülhetetlenül irritálja a szerveket.” – magyarázta a szakember. „Egyre több a bizonyíték arra, hogy ez az irritáció káros az úszók légútjaira, különösen a gyermekekére, akik a legérzékenyebbek és a leggyakoribb látogatói a klóros medencéknek.”

Az Egyesült Államokban több mint 17 millió ember szenved asztmában az Amerikai Allergia, Asztma és Immunológia Akadémia szerint. A betegség tünetei között szerepel a légszomj, köhögés és fulladás. Több faktor is kiválthatja, mint pl. a hideg levegő, a testmozgás és bizonyos kémiai anyagok. Míg a klórról régóta tudjuk, hogy irritálhatja a légutakat és kiválthatja az asztmás tüneteket, Bernard tanulmánya az első, amely szerint a klórral fertőtlenített medencék szerepet játszhatnak az allergia és az asztma kialakulásában.

A tanulmányban 847 belga, 13-18 év közötti tinédzser vett részt. Mindegyikük járt nyitott vagy fedett uszodába, de különböző gyakorisággal. 114 gyerek olyan helyre járt, ahol klór helyett réz-ezüst oldattal fertőtlenítették a vizet. A többiek klóros uszodákat látogattak.

Az asztmás gyerekek száma egyenes arányban nőtt azzal, hogy mennyi időt töltöttek klóros uszodavízben. A 100-500 órát a klóros vízben tartózkodó gyerekek esetében az asztma kockázata 80 %-kal nőtt, az 500-1 000 órát úszó gyerekek körében pedig ennek duplájára. Azoknál, akik 1 000 óránál is többet jártak klóros uszodában, az asztma előfordulása csaknem megnégyszereződött. Az allergia kockázata is jelentősen nőtt azoknál, akik 100 óránál többet úsztak klóros vízben, különösen ami a szénanáthát illeti.

A tanulmány kapcsán Dr. Jennifer Appleyard, a detroiti St. John Kórház allergia és immunológia osztályának vezetője kiemelte azt a tényt, hogy „az asztmát és az allergiát többféle különböző faktor okozza, a klór is tartozhat ezek közé. De ez a vizsgálat még nagyon gyerekcipőben jár, nem látjuk a teljes képet.” Mégsem javasolja, hogy a szülők ne vigyék úszni gyerekeiket, akkor sem, ha már asztmások. „Ha a gyerek asztmás, és tudjuk, hogy a klór az egyik kiváltó oka, akkor csökkenteni kell az érintkezést vele, de egyébként sem tudunk a gyerek életéből minden kiváltó faktort kizárni. Hagynunk kell őket, hadd legyen jó gyerekkoruk.” A szakember azt is javasolja, ha tudjuk, hogy a gyerekünk érzékeny a klórra, és mindenképp olyan helyre szeretnének menni, ahol ezzel érintkezhetnek, akkor konzultáljunk a gyerekorvossal. Bernard pedig azt tanácsolja, hogy ha a kertünkben van medence, használjunk minél kevesebb klórt. Sokan ugyanis csak azért raknak bele olyan sokat, hogy kék legyen a víz - a klór azonban elsősorban nem tisztítószer, hanem fertőtlenítő.