Az asztma megjelenésének éves alakulását vizsgálva szinte minden évben határozott csúcsot találunk a kora őszi időszakban. Szeptemberben gyakran megfigyelhető, hogy romlik az asztmás betegek állapota, gyakoribbá válnak az asztmás rohamok, és az ezek miatti sürgősségi ellátás.

A betegség tüneteinek fellángolását több tényező magyarázhatja:

- az elkezdődő iskolaszezon a városokban fokozza a légszennyeződés mértékét, mely ronthatja a betegek állapotát.
- megfigyelték, hogy a hidegfrontok átvonulása különösen kora ősszel az asztmás állapotromlás miatti sürgősségi ellátások számának drasztikus emelkedésével jár, mely ugyancsak a meteorológiai tényezők hatását látszik alátámasztani. Az ilyenkor fellépő szél jelentős mennyiségű gombaspórákat és virágporszemcséket hozhat.
- bizonyos vírusok ilyenkor - nyár végén és kora ősszel- okozzák a legtöbb megbetegedést. A vírusok terjedése zárt közösségekben könnyebb.
- fontos tényező lehet az is, hogy az ekkortájt induló fűtéssel a fűtéscsövekre rárakódott por a levegőbe kerül, és jelentősen emeli a beltéri allergének (allergiát kiváltó anyagok) koncentrációját.
- és nem utolsósorban a szeptember az iskolakezdés hónapja, mely az asztmás betegek életét jelentősen megváltoztatja és befolyásolja.

Asztmás gyerekek az iskolában:

Magyarországon a gyermekkori asztma 3 % körüli gyakoriságát alapul véve ma kb. 65-70 000 asztmás gyermek él hazánkban. A betegek kezelésének fő célja, hogy a nehézlégzéses rohamokat megelőzzük, és biztosítsuk, hogy a gyermekek komolyabb egészségkárosodás nélkül nőjenek fel. Az asztmás gyerekeknek számtalan problémával és nehézséggel kell szembenézniük, melyek nagytöbbsége leküzdhető, ha felismerjük és megfelelően foglalkozunk vele.

A szülők szerepe felbecsülhetetlen, ismerniük kell a környezetben előforduló asztmát kiváltó okokat és ezek elkerülési módjait, és ezt meg kell tanítaniuk a gyerekkel is. Az asztmás gyerek állapotát már kismértékű cigarettafüst is ronthatja, hosszabb időt eltöltve füstös helyen jelentősen növeli az asztmás roham kockázatát. Amikor az asztmás gyerek megkezdi az iskolát, a szülők tudják, hogy a gyermek megfelelő tanulmányi eredményeihez szükséges, hogy megszakítások nélkül mindennap ott tudjon lenni az órákon. Viszont azzal is tisztában vannak, hogy az asztma egy kiszámíthatatlan betegség, és az állapotromlások miatt a gyermek gyakran kénytelen hiányozni az iskolából. E kettő közötti egyensúly kényes, nehéz megtalálni az arany középutat.

Az asztmás gyerekek gyakran szoronganak, és szégyellik betegségüket. Zavarja őket, hogy gyógyszereket kell használniuk, és kevesebbnek tartják magukat betegségük okozta csökkent fizikai terhelhetőségük miatt. A szorongás csökkentheti koncentrálóképességüket, az éjszakai asztmás panaszok és az alváshiány pedig a másnapi fáradtságban jelentkezik. Az asztma ellenes gyógyszerek egy része szintén hatással lehet a gyermek koncentrálóképességére és megváltoztathatja a kézírás jellegét is.

Az első lépés az kell legyen, hogy a gyerekkel megérthessük, ő nem ér kevesebbet másoknál. Fontos hangsúlyozni, hogy az asztma nem fertőző betegség. A gyógyszerhasználatot természetesnek kell elfogadniuk, nem szabad, hogy szégyelljék, és elvonuljanak, mikor használják. A közvélemény jobb felvilágosításával csökkenthető lenne az asztmás betegek megbélyegzettsége.

Az osztályterem időként kis átalakítást igényelhet asztmás tanuló esetén. A poros szőnyegek, cserepes virágok, függönyök mind-mind allergénforrást jelenthetnek a gyerek számára.

Nagyon fontos, hogy a gyerek betegségét nem szabad eltitkolni az iskolában, hanem tájékoztatni kell a pedagógusokat és az iskolaorvost is. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a tanárok sok esetben nem tudnak az osztályunkban lévő asztmás gyermeknek biztonsággal segíteni. Érdemes a szóbeli tájékoztatás mellett egy olyan írásos tájékoztató anyag átadása az érintett tanároknak, amelyekben felsorolhatják, illetve megmagyarázhatják az asztmás gyerek speciális szükségleteit. A pedagógusokat el kell látni megfelelő ismerettel, hogy eldönthessék mikor kell a gyereket benttartani szünetben az osztályteremben, hogy ne rohangáljon a folyosón, mikor kell aznap inkább kihagynia a tornaórát, mikor tanácsos elküldeni az iskolaorvoshoz, és mikor kell feltétlenül a szülőt értesíteni az asztmás tünetek romlása miatt.

Az asztma a leggyakoribb oka annak, hogy a gyereknek az iskolában is gyógyszert kell használnia. A gyógyszeres kezelést úgy kell beállítani, hogy az iskolában a lehető legkevesebb gyógyszert kelljen használnia a gyermeknek. Ha átmeneti állapotromlás miatt napközben mégis többször van szükség rohamoldó szerre, erről a tanárokat érdemes értesíteni, és azt is el kell mondani, mi a teendő az állapot további romlása esetén. Fel kell hívni a figyelmüket a roham előtti figyelmeztető jelekre, mert ha ezeket időben felismerik, akkor későbbi állapotromlás megakadályozható, vagy súlyossága csökkenthető. Alsótagozatos gyermekek esetében célszerű lenne, ha egy olyan felnőtt felügyelete mellett használnák sürgősségi belégző gyógyszereiket, aki tisztában van a helyes használattal, és adott esetben tud segíteni a gyereknek.

Testnevelés óra: asztmásoknál testi megerőltetés hatására, rendszerint a hideg levegő belégzésekor gyakran kialakul hörgőszűkület, emiatt az oxigén nehezebben jut be a tüdőbe, és ezzel párhuzamosan a széndioxid pedig nehezebben távozik onnan. Mindennek következtében a fizikai terhelés alatt és azt követően a beteg nehezebben veszi a levegőt, nem képes társaihoz hasonló terhelésre. A tünetek változóak lehetnek: mellkasi feszülés, légszomj, zihálás, sípoló légzés, köhögés a leggyakoribbak. A tünetek rendszerint 6-10 perccel a terhelés kezdete után jelentkeznek, majd a súlyosabb fázis általában 10 perccel a terhelés befejezte után indul, és 30-60 percen át tart. A testi megerőltetés által kiváltott asztmás panaszok megelőzésére, vagy a testi megerőltetés előtt külön adag gyors hatású hörgőtágító gyógyszert érdemes használni, vagy rendszeresen alkalmazott hosszú hatású hörgőtágítókkal is meg lehet akadályozni a kialakulásukat. A rendelkezésre álló gyógyszerek helyes alkalmazásával a terhelésre jelentkező asztmás panaszok eredményesen kezelhetők. Ezért helytelen az asztmás gyereket felmenteni tornaóra alól, illetve kerülni a fizikai aktivitását. A cél éppen az, hogy a rendszeres fizikai tréning révén a beteg állóképessége javuljon, ezáltal nagyobb terhelést tudjon elviselni. Az asztmások a futást viselik a legnehezebben és az úszást a legkönnyebben. Figyelni kell a sporttevékenység környezetére és a időjárásra is, hideg, száraz, és szeles környezet a legártalmasabb. A ködös napok vagy azok a napok, amikor magas a pollenszám, sportolásra nem alkalmasak, mert ilyenkor megnő az állapotromlás kockázata.

Fontos odafigyelnünk asztmás kisbetegeinkre, hogy jó életminőséget biztosítva boldog és kiegyensúlyozott felnőttekké válhassanak.