A téli időszakban előforduló leggyakoribb allergiás betegség az allergiás nátha. Egyre több ember szenved ebben a kellemetlen betegségben. Tünetei az orrfolyás, orrdugulás, tüsszögés, orr-, torok-, fülviszketés, melyek gyakran visszatének az őszi téli szezonban, esetleg tartósan fennállnak és a hagyományos kezelési módokra nem reagálnak.

Allergiás nátha

A panaszok miatt a betegek nem tudnak pihenni, koncentrálni, romlik a munkavégző képességük. Az allergiás náthások panaszai a betegséget kiváltó októl (pollen vagy házipor, állati szőr) függően szezonálisan vagy egész évben tartanak. A téli allergiás nátha könyen összekeverkető a hideghatára kialakult náthával. A probléma hosszú távú kihatása az, hogy a nátha könnyen átcsaphat allergiás asztmába.

Allergiás asztma

Az allergiás náthás betegek kb. 20 %-nál allergiás asztma tünetei alakulnak ki. Az asztma krónikus gyulladásos, reversibilis légúti obstrukcióval (elzáródással) - vagyis rohamokban jelentkező nehézlégzéssel, köhögéssel járó kórkép. Az asztmát a tünetek súlyossága, gyakorisága, a kialakuló légúti szűkület mértéke szerint osztályozzák és kezelik. A gyógyszeres kezelésen kívül azonban a betegek életmódjában is jelentős változtatásokat kell végrehajtani. Nem elegendő a betegséget kiváltó allergenek lehetőség szerinti eltávolítása ill. kerülése, hanem aspecifikus ingereket, ill. megterheléseket is kerülni kell.

Nemcsak az aktív, hanem a passzív dohányzás rontja a betegek tüneteit. Kerülni kell a munkahelyi allergéneket, a gyulladásos (bakteriális, vírusos) betegségeket. A nyelőcső gyulladás során a gyomorból visszaáramló gyomornedv is kellemetlen tüneteket okozhat. A fizikai terhelés önmagában is kiválthat asztmát (ez a terhelés indukálta asztma), de azt ronthatja is. Ez megfelelő kezeléssel kivédhető, sőt természetesen a rendszeres sportolás is megengedett. Bizonyos gyógyszereket, élelmiszereket és élelmiszer-adalékanyagokat is kerülni kell. A környezetszennyezés, az időjárási viszonyok hirtelen változása, extrém lelki megterhelések is változást okozhatnak a beteg állapotában.

Mi okozhat allergiát?

Allergiát okozhat minden olyan anyag, amelyet a szervezet idegenként ismerhet fel, és ellenanyagot termel ellene.

Inhalativ allergenek

Légutakon, belégzéssel jutnak be a szervezetbe, a szem, az orr, a tüdő betegségeit okozzák. Egy részük szezonális tüneteket, más részük egész éves panaszokat okozhat. Leggyakrabban pollenek (virágporok) proteinjei okozzák kora tavasztól késő őszig az arra allergiás egyénekben. A téli szakaszban legjellemzőbben a házipor váltja ki a panaszokat.

Házipor

Egész évben okoz panaszokat. Ezt az allergiát a Dermathophagoides pteronyssimus és a Dermathophagoides farinae nevű atkák ürüléke okozza. Ezek az atkák nagy számban fordulnak elő szőnyegekben, függönyökben, plüss játékokban, ágyneműben. Gyakori takarítással, atkairtással védekezhetünk ellenük.
Állati szőrök által kiváltott panaszokat okoznak a háziállatok és a hobbiból tartott kis-állatok.
Ételallergének

Országonként, éghajlatonként, étkezési szokásoktól függően más ételek okoznak allergiát. Hazánkban leggyakoribb ételallergen a tehéntejben levő casein, béta-lactoglobulin. Más éghajlaton gyakori allergenek a mogyoró, a tengeri halak, a tenger gyümölcsei, a szója. A szója elterjedésével (élelmiszeradalékanyagként is) nálunk is nő a szójaallergiások száma.
Az ételadalékanyagok (állományjavítók, ételfestékek), konzerválószerek is súlyos panaszokat okozhatnak (pl.: asztmás rohamot provokálhatnak a tartósítószerként használt szulfitok).

Érdekes jelenség a keresztallergia, ami a pollenek és élelmiszerek közös fehérjetartalma miatt jön létre. Pl.: fekete üröm pollen-zeller, parlagfű-görögdinnye, nyírfa-sárgabarack.
Az ételek által kiváltott nem kívánatos tüneteket nemcsak az ételek allergizáló hatásai, hanem azok esetleges toxikus (ételmérgezést okozó-, romlott ételekben felszabaduló toxikus anyagok) hatásai okozzák.

Pharmakológiai hatása van, pl. a koffeinnek, amely szapora szívverést is okozhat.
Bizonyos sajtokban nagy mennyiségben előforduló tyramin kipirulást, vérnyomás-emelkedést hozhat létre. A nagy hisztamin tartalmú ételek, pl.: hal, egyes borfajták, vagy hisztamin mobilizáló ételek, pl.: eper is csalánkiütést okozhat.

http://www.sulinet.hu/tart/fcikk/Kied/0/17156/1